Az elmúlt időszak legkellemesebb magyar kerékpáros sikerét a 27 éves Kusztor Péter érte el, aki az elmúlt napokban megnyerte a Tour de Bretagne versenyt.
– Miért éppen a drótszamár?
– Édesapám is hosszú évekig versenyzett, így az ő nyomdokaiba léptem. Kilencévesen kezdtem el a KSI-ben, ahogy javultak az eredményeim, a BVSC-be igazoltam.
– Miért a porfelhőzést választotta és nem a pályakerékpározást?
– A pályán is megpróbáltam, de hamar kiderült, hogy ahhoz nem vagyok elég gyors, így aztán átnyergeltem az országúti versenyekre.
– Akik jól ismerik, azt mondják, hogy furcsa alkat, mármint versenyzés szempontjából, mert a legtöbben utálják a hegyeket, ön pedig kifejezetten szereti.
– Valóban jó vagyok „zergének”, ezzel szemben a sík terepet nem kedvelem annyira.
– A bretagne-i sikerhez hány kilométert kellett kerekeznie?
– A táv 1130 kilométer volt, és nagyobb hegyek nem voltak, ennek ellenére sikerült jól szerepelnem. Már a második nap a legjobbak közé tartoztam, a következő napokat pedig az első helyről vártam.
– Bármilyen nagyobb kerékpáros csapatban akadnak „vízhordók” és olyanok, akiket támogatni kell.
– Amikor a svájci Atlos Personal együtteséhez kerültem, természetesen az első időben én is „vízhordó” voltam, vagyis a versenyen segítenem kellett azt, aki a csapatban jobban állt. Most engem segített a csapat, és sokat köszönhetek a társaknak, mert nélkülük nem sikerült volna megnyernem ezt a viadalt.
– Már volt olimpián, s világbajnokságon is. Hogyan értékeli az ottani szerepléseit?
– Lehet, hogy most sokan meglepődnek, de én már azt is nagy dolognak tartom – és tartják a szakemberek is –, hogy egyáltalán sikerült végigmennem mind a pekingi olimpiai, mind pedig a világbajnoki pályán.
– A kerékpárosokat éri a vád, hogy ők doppingolnak a legtöbbet.
– Valóban, előfordult és előfordulnak esetek. Minket szinte naponta, kétnaponta ellenőriznek.
– Ha közelebbről megfigyeljük a bringásokat, nem éppen izompacsirtáknak néznek ki. Hogy lehet kibírni egy több ezer kilométeres versenyt?
– Sok edzéssel, megfelelő táplálkozással. Ami igaz, az igaz, tényleg nem vagyunk izompacsirták, például én 187 centi magas vagyok és 59-62 kiló közötti a testsúlyom.
– Ha már a több ezer kilométert említettük, a Tour de France a világ legkegyetlenebb versenye, amelyen tényleg több ezer kilométer vár a résztvevőkre. Nem gondolkodott még azon, hogy részt vegyen ezen a diadalon?
– Gondolkodni gondolkodtam, ám ez nem tőlem függ. Nagy álmom, hogy egyszer részt vehessek a Touron, és találkozhassak az általam kedvelt hegyi szakaszokkal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
