Tüneményes és végtelenül szerethető film a Frances Ha, mely egy finoman árnyalt és egyben bájosan szórakoztató generációs portré a digitális kor bűvöletében élő, és közben letűnt korok iránt rajongó, a felnőtté válást egyre kevésbé sürgető huszonévesekről.
Noha az ifjú amerikai függetlenfilmes alkotók vállaltan a francia új hullámos kedvenceik előtt tisztelegtek filmjükkel, még Woody Allen klasszikusa, a Manhattan is eszünkbe juthat róla, mivel szintén fekete-fehérben és New Yorkban játszódik, hősnője, Greta Gerwig pedig épp olyan elbűvölő különc, mint Diane Keaton. Gerwig dolgozott is Allennel a Rómának szeretettel című komédiában, és talán részben a mestertől tanulta el a kifinomult társadalomkritika képességét, és azt az üdítően fanyar intellektuális humort, melyet a rendező Noah Baumbachhal közösen írt forgatókönyvében megcsillogtat.
Az általa alakított Frances huszonhét évesen még az egyetemisták kötetlen életét éli, ragaszkodva a táncművészi pályáról szőtt, ám egyre reménytelenebb álmához. Nem vonzza sem az együttélés, sem a családalapítás gondolata, de nem azért, mert karrierista lenne, csupán csak nem akar ezeken „túlesni” azért, hogy mások mércéjének megfeleljen. Miközben ő albérletből albérletbe vándorol, és diákmunkákból tartja el magát, a barátai és kortársai lassacskán megállapodnak, és egyszerre irigylik és kritizálják őt, amiért nem hajlandó velük együtt besorolni az élet könyörtelen hétköznapiságába. Valamennyit azonban neki is simulnia kell, hogy ne ütközön folyton a társadalmi betonfalakba, miközben táncolva szökdécsel végig a brooklyni utcákon.
A filmből az elemi szabadságérzet és a fiatalság átható, izgalmas illata árad, amely bárkiből képes előhívni a személyes emlékeket. Ám a szembesítés ifjúkori önmagunkkal olyan gyöngéden és szeretetteljesen történik, hogy sokkal inkább felemel és feltölt bennünket, mintsem hogy utána az elvesztett-feladott álmok miatt keseregjünk vagy ostorozzuk önmagunkat.
Zárásként útravalóul még egy gyönyörű metaforát is kapunk arról, hogy énünk egy részének feladása nem szükségképpen tragédia, hanem egy új, nem kevésbé izgalmas életszakasz kezdete.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
