Ma még csak egy, de holnapra ki tudja, hány trafikkárosult elhamvadt cigarettájáért fogunk kifizetni hatalmas összegeket mi, adófizetők. Félre ne értsék, nem tőlük sajnálom a Strasbourgban megítélt milliókat. Nekik jár a kártérítés. Áldozatok ők ebben a végtelenül mohó, emberi alapjogokat durván sértő, korrupciótól bűzlő rendszerben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elsőként tárgyalt trafikügyben kimondta, az állam úgy sértette meg a dohány-kiskereskedő magántulajdonhoz való jogát, hogy közben az állami beavatkozásnak nem volt kellő indoka.

Korábban a trafikkárosultak közül tizenhatan fordultak az Alkotmánybírósághoz (Ab), de – mint oly sok más esetben is – hiába. Az Ab szerint a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében a dohánytermékek értékesítésének korlátozása szükséges és arányos volt. Pedig rajtuk kívül minden épeszű ember átlátta, hogy a fiatalkorúak védelmére történt hivatkozás hatalmas humbug. Hiszen hogyan lehetne „arányos” egy olyan törvény, amely vállalkozások ezreit teszi tönkre azért, hogy a haverok működtethessék az így megszerzett trafikokat.

A strasbourgi bíróság ítéletében ugyan nem vitatta, hogy a törvényben megjelölt cél (a fiatalkorúak egészségének védelme) valóban közérdek – lenne, ha igaz lenne. De egy ilyen beavatkozásnak akkor is „méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között”. A bíróság azt is hozzátette, hogy a számára „úgy tűnik, az eljárás nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget”.

A tizenhat trafikkárosult minden bizonnyal nyerni fog Strasbourgban. Vagy az állam – ezt megelőzendő – egyezséget köt velük. De vajon mi lesz azokkal, akik nem járták végig ezt az utat? Ők már nem fordulhatnak az emberi jogok bíróságához, mert arra 6 hónapjuk lett volna, és ez a határidő rég lejárt. Hiába biztatja az MSZP őket, hogy „a következő hetekben, hónapokban, szerezzenek érvényt igazuknak”. A kérdés csupán az, hogy hol és hogyan?

„A trafikrendszer átalakításával kapcsolatban hozott strasbourgi bírósági döntést a magyar kormány – ahogy eddig is – kötelezőnek ismeri el magára nézve” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Eső után köpönyeg. Nincs egyetlen olyan jogász ebben a „tudós” kormányban, aki tudta volna, hogy a trafikkoncesszióval ezrek magántulajdonát sértik meg? Azt hiszik, hogy a kormány kegyeit kereső Ab döntése számít valamit? Hogy az elegendő igazolásul szolgál az emberi alapjogok semmibevételéhez?

Kivagyiságuk legújabb bizonyítéka, hogy tovább módosítgatják „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról” szóló törvényt. Létrehozzák a „dohánykereskedelmi ellátót”, ami kizárólag állami tulajdonban, vagy – a trafikokhoz hasonlóan – állami koncesszióban működhet. A trafikok csak onnan szerezhetik be a dohányárut. Milyen ismerős ez a trükk! Így lehet majd szétverni a mintegy 800 embert foglalkoztató és több milliárd forintos beruházást jelentő, eddig jól működő értékesítési rendszert. Ismét nyithatjuk a pénztárcánkat, amikor majd az uniós jog megsértése miatt az Európai Bíróság bírságot szab ki Magyarországra.

A Fidesz jóvoltából megállíthatatlanul sodródunk a szakadék felé. Ott hamvad majd el a szegények, a munkanélküliek, elfelejtettek és kifosztottak kezében az utolsó – csempészett – cigarettavég.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!